Pénz Kezelési Szabályzatok

HÁZIPÉNZTÁR KEZELÉSI SZABÁLYZAT

A Magyarországi Együtt a Magyarokért Baráti Kör Egyesület (továbbiakban: Egyesület) elnöksége a számvitelről szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok előírásainak betartása érdekében az alábbiak szerint határozza meg házipénztára kezelésének szabályait.

1. Általános szabályok

1.1.) - A házipénztárban csak a saját pénzeszközöket lehet kezelni idegen pénzek

és értékek a pénztárban semmilyen címen, még elkülönítve sem tárolhatók.

1.2.) - A házipénztárban tetszőleges mértékben tartható készpénz.

2. A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok, felelősségi szabályok,az ellenőrzés rendje

2.1.) - Az Egyesület elnöksége a pénztárosi teendők ellátásával ............................................titkárt,bízza meg. A megbízásokat az elnök adja ki.

2.2.) - Az Egyesület házipénztárát a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli.

2.3.) - A pénztárzárlat után a házipénztár készpénzállománya nem haladhatja meg a 100.000 Ft-ot.

2.4.) - A pénztáros feladata a pénztárban tartott készpénz előírás szerinti kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése.

2.5.) - A pénztáros feladata továbbá egyéb értékek (pl. bélyegek, értékjelzéssel ellátott nyomtatványok) illetve a szigorú számadású nyomtatványok kezelése és megőrzése is.

2.6.) - A pénztári ellenőr feladata a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, valamint a kimutatott pénzkészlet meglétének, egyezőségének ellenőrzése. Ellenőrzés során ellenőrizni kell, hogy a pénztárbizonylatokon szereplő adatok megegyeznek-e az alapbizonylaton kiállított adatokkal.

2.7.) - A pénztári számadások, valamint a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése utólagos és legalább évente 1-szer el kell végezni.

2.8.) - A pénztári ellenőr köteles az ellenőrzött okmányokat, számadásokat kézjegyével ellátni.

2.9.) - A pénztári ellenőr feladatait a felügyelő bizottság elnöke látja el.

3. A házipénztár működése, pénzmegőrzés

3.1.) - A házipénztárnak biztonságosan elkülöníthető helyiségrészt kell biztosítani, melyben a pénztári kezelés során illetéktelen személyek a pénztárhoz nem férhetnek hozzá. A helységet betörés és lopáskár ellen biztosítani kell.

3.2.) - A házipénztár pénzkészletét lemezkazettában kell tárolni és megőrizni. A lemezkazetta kulcsát a pénztáros kezeli.

3.3.) - Tilos a lemezkazetta eredeti és másolati kulcsát olyan helyen tartani, hogy az illetéktelen személy kezébe kerülhessen. A pénztári kulcsokról az Egyesület elnökének olyan nyilvántartást kell vezetnie, melyből bármikor megállapítható, hogy a kulcsok mikor, milyen alkalommal, meddig és kinél voltak. A kulcsok átvételét az átvevő aláírásával igazolja. Amennyiben a pénztáros betegség, vagy bármely más ok miatt tartósan akadályoztatva van, köteles a készpénzt számbavenni és helyettesének átadni. A házipénztár átvételéről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.

4. A készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közti forgalom

4.1.) - A pénznek a kifizetőhelyre történő szállításánál a következő szabályokat kell alkalmazni:

- 500.000 Ft-ig 1 fő

- 500.000 - 1.000.000 Ft-ig 2 fő

- 1.000.000 - 5.000.000 Ft-ig 3 fő

- 5.000.000 Ft felett csak gépkocsival szabad pénzt szállítani.

4.2.) - A készpénz felvételével és a szállításával megbízott személy(ek) felelősek az általuk átvett készpénzért.

4.3.) - A pénz felvételével és szállításával megbízott személy(ek) felelőssége addig tart, amíg a pénzt a házipénztárban át nem adták és ott el nem helyezték.

5. A pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendje

5.1.) - Az Egyesület a kiadások és bevételek számviteli törvénynek megfelelő számítógépes nyilvántartását könyvelő irodával végezteti el.

5.2.) - A pénztárt minden hónap utolsó napján zárni kell. Pénztárzáráskor meg kell állapítani a pénztárban lévő készpénzállományt.

5.3.) - Amennyiben a záró pénzkészlet egyeztetésekor eltérés mutatkozik, még a pénztárzárás során fel kell deríteni annak okát, és haladéktalanul rendezni kell.

Ha hiány mutatkozik, a pénztárosnak azt be kell fizetnie, amennyiben pedig többlet, azt be kell vételezni. Mindkét esetben jegyzőkönyvet kell felvenni.

6. Szigorú számadású nyomtatványok

6.1.) - Az alábbi szigorú számadású nyomtatványokat kell nyilvántartásba venni:

- pénztárjelentés,

- kiadási pénztárbizonylat tömbök,

- bevételezési pénztárbizonylat tömbök,

- elszámolási utalványtömb.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tömbök sorszámát, az igénybevétel és leadás dátumát, valamint az igénybevevő aláírását.

6.2.) - Az elrontott bizonylatokat és utalványt minden esetben át kell húzni és rá kell vezetni a "RONTOTT" feliratot.

7. A bevételek és kiadások bizonylatolása

7.1.) - A befizetésekről és kifizetésekről bizonylatot kell kiállítani.

7.2.) - A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket szabad felhasználásra kiadni.

7.3.) - A pénztáros a be- és kifizetések sorrendjében éves sorszámmal köteles a bizonylatokat ellátni. Ezt a számot kell a pénztárjelentésben szerepeltetni.

7.4.) - A bevételi (amennyiben szükséges) és a kiadási bizonylathoz minden esetben csatolni kell az utalványozott alapbizonylatot.

7.5.) - Megengedett a kiadások heti egyszeri bizonylatolása. Ekkor a kiadási pénztárbizonylaton a szöveg: "mellékletek szerint, mellékletek száma: ..."

7.6.) - Pénztárbizonylaton a mellékletek számát minden esetben fel kell tüntetni.

A kifizetést a pénztáros aláírásával, a pénz átvételét a felvevő teljes nevének kiírásával igazolja.

7.7.) - A pénztáros csak a pénzfelvevő személyazonosságának bizonyítása után fizethet. A pénztáros szabályos meghatalmazásra is kifizetheti a másnak járó összeget, de ilyen esetben is az előzőekben leírtak szerint kell eljárni.

7.8.) - A bevételezési bizonylatot 3 példányban kell kiállítani, az első példány a könyvelésé, a második a befizetőé, a harmadik pedig a tömbben marad. A kiadási bizonylatot 2 példányban kell kiállítani, az első példány a könyvelésé, a második a tömbben marad. Mindkét bizonylatról kiállított tömböket a pénztáros őrzi.

8. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása

8.1.) - Pénzt elszámolásra csak az alábbi célokra lehet kiadni: beszerzésre, kiküldetési költségre, kisebb kiadásokra, (reprezentációs költség, postaköltség stb.) üzemanyag vásárlásra, terepi munka során szállásra, étkezésre.

8.2.) - Az elszámolásra kiadott összegekről nyilvántartást kell vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia:

- a pénzt felvevő neve,

- a pénz felvételének időpontja,

- a kiadási pénztárbizonylat száma,

- a felvétel jogcíme (anyagvásárlás, üzemanyag-költség stb.),

- az elszámolásra felvett összeg,

- az elszámolás határideje,

- az elszámolás tényleges időpontja,

- a ténylegesen felhasznált összeg,

- a bevételi bizonylat sorszáma.

8.3.) - Ha valakinek az elszámolási határidő lejárta előtt ismét szüksége van vásárlás miatt pénzre, úgy minden esetben az előzőleg felvett összeggel el kell számolnia, és csak akkor vehet felismételten.

8.4.) - Az elszámolásra kiadott összegekről kiadási bizonylatot kell készíteni.

Ennek egyértelműen tartalmaznia kell, hogy elszámolási előlegről lett kiállítva.

8.5.) - Az elszámolásra kiadott előlegekkel a kitűzött véghatáridőig az előlegben részesülő személy kötelesek elszámolni. Amennyiben ez nem történik meg a pénztáros köteles azt az elnökségnek haladéktalanul jelezni.

Ezen Házipénztár Kezelési Szabályzatot a Magyarországi Együtt a Magyarokért Baráti Kör Egyesület az Alapszabályban rögzített módon szavazással 2011.10. 26. Alakulói közgyűlésen elfogadta.

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

TARTALOM

1. Pénzkezelési szabályok

2. A pénz kezelésével kapcsolatos feladatok

2.1. Pénztáros és helyettese

2.2. Utalványozás

3. Házipénztár kialakítása és működtetése, pénzmegőrzés és tárolás

4. A pénzszállítás szabályai és egyéb rendelkezések

5. Pénztári nyilvántartások vezetése

5.1. A pénztári bevételek és kiadások bizonylatolása

5.2. Munkabér-kifizetés

5.3. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása

5.4. Szigorú számadású nyomtatványok

5.5. Letétek nyilvántartása és kezelése

5.6. Értékpapírok kezelésének és nyilvántartásának rendje

5.7. A valutakezelés és nyilvántartás rendje

Mellékletek:

  • Megbízás házipénztár kezelésére,
  • Felelősségvállalási nyilatkozat,
  • Pénztáros munkaköri leírása,
  • A házipénztár forgalommal kapcsolatos teendők ellátására jogosultak névsora,
  • Meghatalmazás pénzösszeg átvételére,
  • Kimutatás a visszavonásig érvényes meghatalmazásokról,
  • Kimutatás a házipénztárban lévő pénzszekrény kulcsának kezeléséről,
  • Jegyzőkönyv házipénztár átadás-átvételről,
  • Jegyzőkönyv hamis, illetve hamisítványnak látszó bankjegy (érme) visszatartásáról,
  • Elismervény hamis, illetve hamisítványnak látszó bankjegy (érme) átvételéről,
  • Jegyzőkönyv pénztáreltérés kivizsgálásáról,
  • Feljegyzés az elszámolásra kiadott összegekkel határidőre el nem számoló dolgozókról,
  • Kimutatás az SZERVEZET házipénztárában elhelyezett letétekről,
  • Kimutatás az SZERVEZET házipénztárában elhelyezett értékpapírokról,
  • Pénztári nyilvántartások nyomtatványai.

Az SZERVEZET házipénztárát úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a pénzmegőrzés és -tárolás az előírt biztonsági követelményeknek megfeleljen, illetve a pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátását úgy kell szabályoznunk, hogy a tulajdon védelme teljes körűen biztosítva legyen.

A fentiek és számvitelről szóló jogszabály előírásainak betartása érdekében a házipénztár kezelését az alábbiak szerint szabályozom:

A pénztáros felelőssége kiterjed a házipénztár jogszabályi előírásoknak megfelelő működésére, az elszámolási és nyilvántartási rendjének kialakítására, valamint ezek betartásának rendszeres ellenőrzésére.

A pénzkezeléssel foglalkozó dolgozókkal ismertetni kell a szabályzatot, tudomásukra kell hozni, hogy a rendelkezések megszegéséért felelősséggel tartoznak.

A készpénzforgalmat a házipénztár biztosítja.

1. Pénzkezelési szabályok

A pénztáros a házipénztárban köteles kezelni a ( meghatározó) - számlavezető banktól - készpénzfizetés céljára felvett, továbbá a készpénzben befizetett összegeket.

A házipénztárban idegen pénzt vagy értéket csak a SZERVEZET elnökének külön engedélyével szabad tartani. Idegen pénzt vagy értéket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani.

Készpénzállomány

Az utólagos elszámolásra pénzintézettől felvett pénzösszegeket, amennyiben az SZERVEZET meghatalmazottja nem veszi át 24 órán belül, de maximum 1 munkanapon belül vissza kell fizetni az SZERVEZET bankszámlájára.

A működéshez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására, a pénzmegőrzés és tárolás előírt követelményeinek betartására biztonságos tárolási lehetőséget kell biztosítani.

A pénztáros csak valódi és forgalomban lévő pénzeket (bankjegyeket és érméket) fogadhat el a befizetőtől, és kifizetést is csak ilyen pénzben teljesíthet.

Nem fogadható el olyan bankjegy vagy érme, amelyről nyilvánvalóan megállapítható, hogy az nem a forgalomban természetes kopás következtében vesztett súlyából vagy sérült meg.

Ha a pénztáros a neki átadott pénzek között hamis vagy hamisnak látszó bankjegyet, illetve érmét talál, azt fizetésként nem fogadhatja el, a bankjegyet vagy érmét vissza kell tartania. A befizetőt jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell hallgatni arra vonatkozóan, hogy hol, kitől és mikor kapta a hamisítványt.

Az átvett pénzről a befizetőnek elismervényt kell adni, amelyen - bankjegy esetén - fel kell tüntetni annak sorozatát és sorszámát. A hamis vagy hamisítványnak látszó pénz átvételéről készült jegyzőkönyvet a pénzzel együtt át kell adni a banknak.

A bank a lefolytatott vizsgálat eredményéről a társaságot és a befizetőt tájékoztatja.

2. A pénz kezelésével kapcsolatos feladatok

Az SZERVEZET elnöke a pénztárosi munkával összefüggő teendők ellátására az SZERVEZET pénztárosát bízza meg (továbbiakban pénztáros).

2.1. Pénztáros

Nem lehet pénztáros, akinek munkaköre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen.

A házipénztárt a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Ezt a tényt a pénztáros munkakörének elfoglalásakor írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni.

A pénztáros fő feladata a pénztárban tartott készpénz előírás szerinti kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. A pénztáros megbízható még egyéb értékek (pl. bélyegek, értékjelzéssel ellátott nyomtatványok), továbbá a szigorú számadású nyomtatványok kezelésével és megőrzésével is. Ez utóbbi esetben azonban a pénztáros nem bízható meg a szigorú számadású nyomtatványok érvényesítésével.

Két vagy több személy egy időben, közösen ugyanazt a pénztárt még kivételesen, kisegítésképpen sem kezelheti.

2.2. Utalványozás

A pénztárból kifizetéseket csak előzetes utalványozás után teljesíthet a megbízott.

Az utalványozók azok a személyek, akik a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését vagy elszámolását elrendelhetik.

Az SZERVEZET elnöke korlátozás nélkül önállóan utalványoz.

Az utalványozó felelős:

  • az utalványozás indokoltságáért;
  • az utalványozott anyag vagy eszköz mennyiségének, illetve a forint összegének szükségességéért;
  • az utalványozási bizonylat szabályos kitöltéséért.

3. Házipénztár kialakítása és működtetése, pénzmegőrzés és tárolás

A házipénztárnak külön helyiséget csak jelentős és különösen nagy értékforgalom esetében kell biztosítani.

Amennyiben a házipénztárkeret és a - forgalom nem jelentős, úgy helyiségrészt kell biztosítani.

A pénztárban lévő készpénz megőrzéséről páncélkazetta (vagy más biztonságos módon) való tárolással kell gondoskodni.

A pénztári kulcsok másodpéldányáról az SZERVEZET elnöke köteles gondoskodni, az eredeti kulcskezelő által lepecsételt és aláírt zárt borítékban köteles biztonságosan megőrizni.

Tilos a páncélkazetta eredeti és másolati kulcsát olyan helyen tartani, hogy az illetéktelen személy kezébe kerülhessen.

Ha a pénztáros munkahelyét - akár csak rövid időre is - elhagyja, köteles a páncélkazettát bezárni, a kulcsot magánál tartani.

4. A pénzszállítás szabályai és egyéb rendelkezések:

A pénznek a kifizetőhelyre történő szállításánál a következő szabályokat kell alkalmazni:

  • 500 000 Ft-ig 1 fő,
  • 500 000-1 000 000 Ft-ig 2 fő,
  • 1 000 000-5 000 000 Ft-ig 3 fő,
  • 5 000 000 Ft felett csak gépkocsival szabad pénzt szállítani.

Riasztó jelzést adó pénzszállító táska használatánál

  • 2 000 000 Ft-ig 1 fő,
  • 2 000 000-5 000 000 Ft-ig 2 fő,
  • 5 000 000 Ft felett csak gépkocsival szabad pénzt szállítani.

A készpénz felvételével és szállításával megbízottak felelősek az általuk átvett készpénzért. A pénz felvételével és szállításával megbízottak felelőssége addig tart, amíg a készpénzt a házipénztárban, illetve bankban vagy a jogosult címzettnek át nem adják.

5. Pénztári nyilvántartások vezetése

A pénztárosnak minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében pénztárjelentésbe kell feljegyeznie.

A pénztári nyilvántartás céljára szabvány nyomtatványt kell alkalmazni.

A pénztári nyilvántartásban elszámolt kiadási és bevételi tételek bizonylatain az elszámolás tényét feltüntető és el nem távolítható jellel meg kell jelölni.

Pénztárzáráskor meg kell állapítani a pénztárban lévő készpénz állományt, és rögzíteni kell a záró pénzkészletet.

A pénztárosnak a záró pénzkészlet helyességét aláírásával igazolnia kell a pénztárjelentésen.

Az üresen maradt sorokat a pénztárjelentésen át kell húzni.

Ha a záró pénzkészlet egyeztetésekor eltérés mutatkozik, még a pénztárzárás során fel kell deríteni annak okát, és azon a napon rendezni kell. Amennyiben hiány mutatkozik, a pénztárosnak azt be kell fizetnie, amennyiben pedig többlet, akkor azt be kell vételezni.

Mindkét esetben jegyzőkönyvet kell felvenni.

Ha a pénztárost bármilyen okból helyettesíteni kell vagy ha a pénztáros beosztásából végleg távozik, pénztárzárlatot kell készíteni.

A pénztárzárlat alkalmával a pénztári nyilvántartásokat le kell zárni. A pénztárzárlat után a pénzt, értékeket, bizonylatokat és nyilvántartásokat át kell adni a pénztáros helyettesnek vagy az új pénztárosnak, aki az átvétel alkalmával azok helyességéről köteles meggyőződni.

A pénztárzárlatnál, valamint a pénztár átadásnál az átadónak, átvevőnek jelen kell lenni. Az átadó akadályoztatása esetén a gazdasági igazgatónak kell jelen lenni az átadásnál.

A pénztárzárlatnál, valamint az átadásnál jegyzőkönyvet kell készíteni.

5.1. A pénztári bevételek és kiadások bizonylatolása

A befizetésekről és kifizetésekről szabvány bizonylatot kell kiállítani. A bizonylattömbök szigorú számadású nyomtatványok, tehát ennek megfelelően kell nyilvántartani. A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket szabad felhasználásra kiadni.

A pénztáros a be- és kifizetések sorrendjében éves sorszámmal köteles a bizonylatokat ellátni. Ezt a számot kell a pénztárjelentésben szerepeltetni.

A bevételi (amennyiben szükséges) és a kiadási bizonylathoz minden esetben csatolni kell az utalványozott alapbizonylatot. Kifizetésre utalványozás nélküli összeg nem kerülhet.

A pénztárbizonylatokat értelemszerűen, tintával kell kitölteni (számmal és betűvel is kiírni az összeget) az üres sorokat kihúzni. Egy bizonylatra csak annyi tétel kerülhet, ahány sor azon szerepel. Ha több tétel kerül kifizetésre, az alapbizonylatokat összesíteni kell.

Pénztárbizonylaton a mellékletek számát minden esetben fel kell tüntetni. A kifizetést a pénztáros aláírásával, a pénz átvételét a felvevő teljes nevének kiírásával igazolja.

A pénztárban ideiglenes jelleggel sem lehet elismerendő nyugta (úgynevezett bón).

A pénztáros (az SZERVEZET tagságán vagy alkalmazottain kívül) csak személyazonossági igazolvány felmutatására fizethet, ilyen esetben a bizonylatra fel kell tüntetni a személyi igazolvány számát.

Ha a pénz felvételére jogosult nem személyesen jelenik meg, megbízottja részére az összeg csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás ellenében fizethető ki. A meghatalmazást a kiadási pénztárbizonylathoz kell csatolni. Megbízott részére történő rendszeres kifizetéseknél visszavonásig érvényes meghatalmazás is adható. Ezekről a pénztáros köteles külön nyilvántartást vezetni, és a kiadási bizonylat szövegrovatában hivatkozni kell a nyilvántartási számra.

A bevételezési bizonylatot három példányban kell kiállítani, az első példány a könyvelésé, a második a befizetőé, a harmadik pedig a tömbben marad.

A kiadási bizonylatot két példányban kell kiállítani, az első példány a könyvelésé, a második a tömbben marad. Mindkét bizonylatról kiállított tömböket a pénztáros őrzi.

5.2. Munkabér-kifizetés

A pénztáros csak a készpénzben ténylegesen kiadható (nettó) munkabért fizetheti ki a dolgozó részére.

A dolgozónak járó (nettó) munkabért teljes összegében a bérfizetés napján a pénztárnak kiadásba kell helyeznie.

A dolgozók által fel nem vett, illetve a részükre postán el nem küldött munkabéreket a bérfizetés napját követő harmadik munkanapon kell a pénztárosnak a pénztárba visszavételezni.

5.3. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása

Pénzt elszámolásra csak az alábbi célokra lehet kiadni:

  • beszerzésre,
  • szolgáltatás igénybevételére,
  • kiküldetési költségre,
  • kisebb kiadásokra (reprezentációs költség, postaköltség stb.),
  • vám, illeték kifizetésre,
  • egyéb, nem átutalással történő kötelezettségek teljesítése.

Az elszámolásra kiadott összeg nem haladhatja meg a cél eléréséhez indokoltan szükséges mértéket.

Elszámolásra pénzt csak személyre szólóan, az arra feljogosított személyek utalványozása és csak olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, melyen az összeg rendeltetése és az elszámolás véghatárideje is fel van tüntetve.

Ha ugyanaz a személy elszámolásra újabb összeget vesz fel, a korábban felvett összeggel akkor is el kell számolnia, ha az annak elszámolására kikötött véghatáridő még nem érkezett el. A befizetendő és felveendő összeget nem lehet egymással szemben beszámítani. Újabb összeget elszámolásra kiutalni csak akkor lehet, ha az elszámolásra kiadott összegeket nyilvántartó személy igazolja, hogy a pénz felvevőjének elszámolatlan tétele nincs.

Az elszámolásra kiadott összegekről nyilvántartást kell vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • a pénzt felvevő neve,
  • a pénz felvételének időpontja,
  • a kiadási pénztárbizonylat száma,
  • a felvétel jogcíme (anyagvásárlás, üzemanyagköltség stb.),
  • az elszámolásra felvett összeg,
  • az elszámolás határideje,
  • az elszámolás tényleges időpontja,
  • a ténylegesen felhasznált összeg,
  • a bevételi bizonylat sorszáma.

Ha az elszámolásra kötelezett a kitűzött véghatáridőig nem számol el, a nyilvántartás vezetője köteles erről az SZERVEZET képviselőjét haladék nélkül értesíteni.

5.4. Szigorú számadású nyomtatványok

Szigorú számadású nyomtatványokat nyilvántartásba kell venni:

  • pénztárjelentés,
  • kiadási pénztárbizonylat tömbök,
  • bevételezési pénztárbizonylat tömbök.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tömbök sorszámát, az igénybevétel és leadás dátumát, valamint az igénybevevő aláírását.

Készpénzfelvételi utalványok füzete

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a csekk sorszámát, a pénzfelvétel jogcímét (munkabér, vegyes stb.) összegét, az utalványozók aláírását, felvétel dátumát, a banki terhelés keltét és a pénzfelvevő aláírását.

Az elrontott bizonylatokat és csekkeket minden esetben át kell húzni, és rá kell vezetni "RONTOTT" feliratot.

5.5. Letétek nyilvántartása és kezelése

A készpénz letét befizetésénél és kifizetésénél a jelen Szabályzatban foglalt előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni.

A letétek pénztári bizonylataként csak az arra a célra külön használatba adott bevételezési és kiadási pénztárbizonylat tömb szolgálhat. A pénztári nyilvántartást ugyancsak elkülönítetten kell vezetni.

A házipénztárban jogszabály alapján őrzendő tárgyletétekről a mellékletként csatolt nyilvántartás kell vezetni.

A nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • a letét keletkezésének időpontja,
  • a letevő neve és címe,
  • a letét megnevezése (tartalma),
  • a letét jogcíme és a rendelkezés száma,
  • a kiadás időpontja,
  • a kiadást elrendelő rendelkezés száma,
  • az átvevő neve és címe,
  • az átvevő aláírása.

A tárgyletéteket kiadásukig egyenként lepecsételt borítékban vagy csomagban kell kezelni, amelyen a letevő nevét és címét, valamint aláírását, a letét tartalmát, továbbá a bevételezés adatait és a letétekről vezetett nyilvántartás vonatkozó tételszámát kell feltüntetni.

Az értékpapírokat megnevezésükkel sorozat- és sorszámukkal névértékben kell nyilvántartani.

A letétek nyilvántartásának és kezelésének rendjére vonatkozó előírások betartásának az ellenőrzésére az SZERVEZET elnökét jelöljük ki.

5.6. Értékpapírok kezelésének és nyilvántartásának rendje

Az SZERVEZETnél a leggyakrabban előforduló értékpapírok a

  • kötvények,
  • kincstárjegyek (diszkont kincstárjegy),
  • letéti jegyek,
  • pénztárjegyek.

Az értékpapírok kezelésére, szállítására, őrzésére vonatkoznak mindazok a követelmények, illetve előírások, amelyeket a készpénzzel kapcsolatban az előző fejezetek tartalmaznak.

A főkönyvi számlákhoz kapcsolódóan a házipénztárban elhelyezett értékpapírokról a mellékletként csatolt analitikus nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • az értékpapír szerzésének kelte, megnevezése, sorozat- és sorszáma;
  • az értékpapír névértéke, vételkori árfolyama;
  • kötvénynél a törlesztő részletek összege, valamint a kibocsátóval szemben fennálló követelés összege;
  • kötvénynél, kincstárjegynél, letéti jegynél, pénztárjegynél a beváltás kelte.

5.7. A valutakezelés és nyilvántartás rendje

SZERVEZETünk valutapénztárral nem rendelkezik.

© 2016 Együtt a Magyarokért Baráti Kör Egyesület
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el