Rólunk

Patay Ildikó bemutatkozása

• 1997-ben vettem át magyar-történelem szakos diplomámat a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán. Két tanévet tanítottam történelemtanárként.
• 2004-ben szereztem meg gyógypedagógiai diplomámat tanulásban akadályozottak tanára szakon az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán.
• 18 éves szakmai tapasztalattal rendelkezem pedagógusként, ezen belül a 16. tanévet töltöm a gyógypedagógiai pályán. A pedagóguspályán eltöltött 18 év alatt alkalmam nyílt az kisiskolásoktól a szakiskolásokig, szakközépiskolásokig bezáróan minden korosztályt tanítani. Ezen belül kipróbálhattam magam napközis nevelőként, magyar- és történelem tanárként a végzett szakomat tanítva, és gyógypedagógusként az SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók fejlesztésétől többféle tantárgy tanításáig.
• Az utóbbi két évben pedig kipróbálhattam magam az Ég-Ígérő Ház Alapítványnál, mint adminisztrátor, programszervező, és a Kincses Kreatív Kuckó (alternatív napközbeni ellátó) szakmai vezetőjeként, majd Szentesen a Bartha János Kertészeti Szakképző Iskolában helyettesítőként magyar nyelv és irodalmat tanítottam. Jelenleg Csongrádon a Széchenyi István Általános Iskolában az SNI tanulók diszlexia-diszgráfia területének fejlesztése a hivatásom.
• Tervezett foglalkozásaim
• Utazások Meseországban

A mese jelentősége a gyerekek számára, hogy fontos ősi tartalmakat hordoznak, amelyekkel könnyen azonosulhatnak, kitágítják számukra a valóságot, felhasználhatják a problémáik megoldása során, fejlődik tőle az alkalmazkodó készségük, és megkönnyítik számukra a feszültségoldás mindennapi nehézségeit. A mesének jelentős szerepe van a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődésében azért is, mert viselkedési mintákat nyújt számukra. A mese a legjobb érzelmi intelligenciafejlesztő módszer és a minőségi idő egyik legértékesebb módja. Azok a felnőttek, akiknek meséltek gyermekkorukban sokkal könnyebben küzdenek meg az élet nehézségeivel, érzelmileg stabilabbak, hiszen számtalan példát, mintát kaptak a mesékből, hogyan oldhatóak meg a problémák, és megélhették azt is, hogy érdemes hinni a Jóban, mert majd egyszer elnyeri méltó jutalmát.

• Kalandos élménypedagógiai foglalkozások

Sok év gyakorlata bizonyítja, hogy a tapasztalatra épülő élménypedagógia más módszereknél hatékonyabban segíti elő a komfortzónából történő kilépést, ezáltal maradandóbb tanulást és változást biztosít. Ennek oka, hogy a komfortzónából való kilépés igen nagy kihívást jelent, erősebben hat az érzelmekre és sokszor életre szóló élményeket nyújtanak.

• Figyelemtréning

A figyelem fókuszálása is nehézséget okozhat azoknak, akiknek figyelmi problémájuk van. Könnyen elterelhető a figyelmük, és emiatt nehezen koncentrálnak egy adott feladatra. Kisebbeknél megfigyelhető, hogy a játék nagyon rövid ideig köti le a figyelmét. Megint fontos figyelembe venni az életkori képességet is, de azért az óvoda végén már a gyermekek egy teljes társasjáték kört képesek nyugodtan, a szabályokat betartva lejátszani. Azok a gyerekek, akik figyelmi problémával küzdenek, csak belekapnak egy játékba, és nagyon lelkesek, szeretnének vele játszani, de nem képesek akár tíz percig is azzal foglalkozni. A fejlesztés igazából óvodások és az alsós korosztály számára legjobban elképzelhető, míg a felső tagozatban és utána inkább stratégiák alkalmazása és a figyelmi problémák kompenzálása lehetséges.

• Az olvasás és írás tanulása, gyakorlása játékosan

Napjaink olvasás- és írástanításának kitüntetett kérdése az iskolába lépő gyerekek zökkenőmentes bevezetése a hangok és a betűk világába. A kisgyermekek számára az olvasás- és az írástanulás rejtelmeibe vezető út akkor lehet örömteli és kudarcmentes, ha játékokon keresztül juthatnak el "Betűország"-ba. Számukra különösen fontos volna, hogy élményszerűen és játékosan vezessük végig őket az olvasás- és írásképesség kialakulásához vezető nehéz és göröngyös úton. Drámajátékok alkalmazásával olyan vidám és játékos világba léphetünk velük, ahol a hangok és a betűk szeretnek és tudnak is játszani, táncolva, könnyedén állnak össze szótagokká, szavakká, rövid történetekké.

• Sindelar-Zsoldos felmérő és fejlesztő módszer óvodásoknak és kisiskolásoknak

A Sindelar-Zsoldos-féle kognitív fejlesztő módszer az iskolai tanulást megalapozó, gyengén funkcionáló részképességek folyamatos gyakorlását biztosítja. A fejlesztés területei: a figyelem, illetve az észlelés, az emlékezet, a sorrendiség és a téri tájékozódás. A módszer három fő részből áll: 1.) a fejlesztési tervet kijelölő vizsgálóeljárásból; 2.) a legalább hat hónapon át tartó egyszerű képességfejlesztési folyamatból és 3.) a fejlesztés hatékonyságát ellenőrző kontrollvizsgálatból.

• Társasjáték-klub

A társasjátékok lehetőséget biztosítanak a gyerekeknek arra, hogy kipróbáljanak dolgokat és kudarcot valljanak védett környezetben. A legjobb tanító maga a tapasztalat, a játékok pedig olyan helyzeteket teremtenek, amelyek bátorítják és segítik, hogy új stratégiát és taktikát próbáljanak ki, és amelyekben "megengedett", hogy kudarcot valljanak. A kudarc lehetőséget ad arra, hogy megvizsgálják korábbi módszerüket, változtassanak rajta és legközelebb másképp próbálkozzanak.

A társasjáték egy olyan strukturált szociális tevékenység, melynek során a gyerekek egy sor, az élet során fontos készségüket fejlesztik. A játék élményéhez szervesen kapcsolódik annak gyakorlása, hogy hogyan kell osztozni, kivárni a sorunkat, együttműködni, sportszerűnek lenni, tanulni a hibáinkból, elfogadni a veszteséget; segít gyakorolni a másokhoz való pozitív viszonyulást, a kommunikációt, a kritikus gondolkodást, az információk elemzését, a problémamegoldást, a szabályokhoz és szociális normákhoz való igazodást. A társasjáték páratlan lehetőség arra, hogy a gyerekek egy fantáziájukat megmozgató, izgalmas tevékenységbe belefeledkezve fejleszthessék mindezen fontos készségségeiket.

• Egyéni és összehangolt csoportos fejlesztések

Az egyéni fejlesztések igény szerint történnek, pl. a Sindelar-vizsgálat is egyéni foglalkozás keretében történik. A csoportos foglalkozás a Komplex Instrukciós Program (KIP-módszer) keretében történik, amelyben mindenkinek megvan a konkrét feladata, amelyet a nyílt végű feladat megoldása érdekében közösen, egymásra figyelve és egymást segítve kell hatékonyan megoldania. A csoport tagjainak feladata pl. kistanár, írnok, beszámoló, anyagfelelős, csend- és rendfelelős.

Ezzel a módszerrel a pozitív szociális viselkedést, a kommunikációt, az együttműködést, a kreativitást, önálló, logikus gondolkodást tanulják meg a gyermekek. Játékosan sajátítják el és gyakorolják a feladatokat, szabadon próbálnak új utakat találni a feladatok lehetséges megoldásaihoz.

• Szerencsés embernek érzem magam, hiszen azzal foglalkozhatok, amit szeretek, és amihez értek.