SZMSZ

Az Együtt a Magyarokért Baráti Kör Egyesület

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I.

ÁLTALÁNOS RÉSZ

Az Egyesület neve: Együtt a Magyarokért Baráti Kör Egyesület

Az Egyesület székhelye: 6635 Szegvár, Hunyadi János utca 15

A bírósági nyilvántartásba vételi végzés száma, kelte: 2012.01.28., Pk.60.113/2011/6.sz.

Az Egyesület adóigazgatási száma: 18280647-1-06

Az Egyesület induló vagyona: 16000

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJA

Tevékenységével alkotó módon gyarapítja az ország kultúrális értékeit, kezdeményezéseivel elősegíti a nemzetiségi kultura értékeinek megismerését, terjesztését és az ez irányú nevelési formákat. Közreműködik szociális és foglalkoztatási formák kidolgozásában, segíti annak helyi kidolgozását.

III.

AZ EGYESÜLET JOGÁLLÁSA ÉS TAGSÁGA

Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy.

Az Egyesületi tagság formái:

· rendes tagság

· pártoló tagság.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A nyilatkozathoz - amennyiben jogi személy kéri felvételét - mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.

Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Az Egyesület részére jutatott adományokat a könyv szerinti értéken, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. A nem pénzeszközökben történő hozzájárulásokat a Közgyűlés döntése szerint a legcélszerűbb módon kell kezelni, felhasználni, illetve értéküket megóvni.

Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használható.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt,illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

IV.

AZ EGYESÜLETI VAGYON FELHASZNÁLÁSÁNAK MÓDJA

Az Egyesület vagyonáról való rendelkezés a Közgyűlést illeti meg. Az Egyesület vagyona, annak kamatai, valamint a támogatások teljes összegben használhatóak fel az Egyesület céljainak elérése érdekében.

Az Egyesület támogatásokat egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján is nyújthat.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását a Egyesület pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület vállalkozói tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

V.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

V.1. Az Egyesület szervei

V.1.1. Az Egyesület testületi szervei:

· Közgyűlés,

· Elnökség,

· Ellenőrző Bizottság.

V.1.2. Az Egyesület tisztségviselői:

  • elnök,
  • főtitkár,
  • 2 fő alelnök
  • Ellenőrző bizottsági tagok,
  • Elnökség tagja.

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve.

A Közgyűlés a hatályos jogszabályoknak megfelelően gondoskodik az Egyesület gazdálkodási rendjének megvalósításáról. Az Elnökség az Egyesület általános ügydöntő, ügyvezető szerve.

V.1.3. Az Egyesület képviselete

Az Egyesület önálló, általános képviseletére - amennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik - az egyesület elnöke jogosult.

V.1.3.1. A Közgyűlés működése

A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az Illetékes Bíróság/Fővárosi Bíróság elrendeli.

A Közgyűlést az/elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb 1 hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely - a megjelent tagok számára tekintet nélkül - határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés - az eddig megjelölt feltételek esetén is - csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják.

A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök.

A Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a Közgyűlés előtt legalább 1 nappal az Egyesület főtitkárához beérkeztek. A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által két felkért tag hitelesít.

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. §. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A Közgyűlés, Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület főtitkára látja el.

A Közgyűlés, Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban - igazolható módon - közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén - az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

A Közgyűlést az egyesület székhelyén keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

· megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, valamint tisztségviselőit: az elnököt, 2 fő alelnököt, főtitkárt, pénztárost, elnökségi tagot, az Ellenőrző Bizottságot, valamint az ellenőrző bizottsági tagokat;

· határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;

· jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;

· az Elnökség javaslata szerint, az elnök előterjesztése alapján dönt a tagfelvételi kérelmekről;

· meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;

· tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;

· az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében;

· elfogadja az Elnökség éves beszámolóját;

· éves költségvetés megállapítása;

· Egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása;

· a tisztségviselők visszahívása, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak,és lemondásuk elfogadása.

V.1.3.2. Az Elnökség működése

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az ellenörző bizotsági tagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az elnök, a tiszteletbeli elnök, a főtitkár, a pénztáros, elnökség tagja. Az elnökségi ülésre - annak tárgykörére figyelemmel - esetenként további tagok hívhatók meg.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. §. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább 4 alkalommal tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább 10 munka nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak legalább 50%+1 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Határozatképtelenség esetén a legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak 3 vezetőségi tag jelen van.

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség feladatai:

  • ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;
  • az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára,
  • befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;
  • a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz;
  • javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására.

Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A kizárási eljárást első fokon az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A taggal az elnökség indokolással ellátott kizáró határozatát írásban közölni kell.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. Ezen felül a határozatot 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróság előtt megtámadhatja.

Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül

- azt a tagot, aki hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével;

- azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség összes tagja, az elnök, a alelnökök, a főtitkár, a pénztáros, az Ellenőrző bizottság tagjai.

A tisztségviselőket a Közgyűlés választja. Az elnök megbízatása a megválasztás napjától 3 .évre szól. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre újra megválasztható. A főtitkár és a pénztáros megbízatása 3 évre, erre a tiszségre újra megválaszthatóak, illetve lemondásig tart.

Az elnök feladatai:

· a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,

· konferenciák és más rendezvények szervezése,

· a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,

· az Egyesület működésének irányítása,

· utalványozási jog gyakorlása a főtitkárral vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen,

· képviseli az Egyesületet.

A főtitkár feladatai:

· képviseli az Egyesületet,

· az elnök konzultánsaként működik,

· az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését,

· az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése,

· tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról,

· a főtitkár előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.

VII.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Az Egyesület vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok (pénzügyek, számvitel, adó stb.) ellátásával a Közgyűlés külső szervezetet megbízhat külön szerződés szerint.

Az Egyesület vagyonának felhasználásáról a Közgyűlés dönt. Évente meghatározza az Egyesület céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékét és felosztásuk módját.

A Közgyűlés gazdálkodási tervének és döntéseinek végrehajtásáról külön szerződés alapján külső szerv gondoskodik. Amennyiben a Közgyűlés az Egyesület vagyonának kezelésével külső szervet nem bíz meg, úgy az Elnökség tagjai kötelesek gondoskodni a gazdálkodási terv és döntések végrehajtásáról.

Az Elnökség gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett. Az Egyesület elnöke jogosult az alkalmazottak alapbérének és költségtérítésének összegét meghatározni.

Az Egyesület nevében önálló aláírásra az Egyesület elnöke és főtitkára (amennyiben képviselő) jogosult, amennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik.

Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az elnöknek és a főtitkárnak (amennyiben képviselő) korlátlanul lehetősége van. Két fő együttes aláírására az Egyesület képviselője meghatalmazást adhat.

Az Egyesület elnökét korlátlan utalványozási jog illeti meg. Az Egyesület elnöke az Elnökség tagjait írásban felruházhatja utalványozási joggal az esetleges korlátozások rögzítésével amennyiben megfelelnek a törvényi előírásoknak.

VIII.

KÖNYVVIZSGÁLÓ

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik (amennyiben erre igény merül fel) az Egyesület pénzügyeinek és a számvitel ellenőrzésére könyvvizsgáló megbízása.

A könyvvizsgáló megbízatása legalább egy éves időtartamra szól.

A könyvvizsgáló javadalmazásának mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

© 2016 Együtt a Magyarokért Baráti Kör Egyesület
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el